arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Hol található a gyomor és mi a szerepe az emésztésben?

Gyomor

Nagyjából mindenki tudja, hol helyezkedik el a gyomor, hiszen gyakran érezzük, hogy korog, ha éhesek vagyunk. A has felső részén, a máj alatt és a lép mellett található, bár a pontos helyzete személyenként eltérhet. A mérete is változó, hiszen nemcsak a bevitt táplálék mennyisége, hanem még a légzésünk is befolyásolhatja.

A gyomor anatómiája

A gyomor négy fő részből áll. A cardia a bejárata, ahol a nyelőcső a gyomorba torkollik. Itt egy izmos gyűrű szabályozza a táplálék gyomorba jutását. A fundus a gyomor nyelőcsőszájadék feletti, rekeszizom alatti, kidomborodó része, amely gyakran gázzal van tele. A corpus, vagyis a gyomortest a szerv középső, legnagyobb része. Itt zajlik a táplálék emésztése, pontosabban az emésztésre való előkészítése és összekeverése. Utolsó szakasza a pylorus, amely a patkóbélbe vezet. Itt is egy izmos gyűrű található, amely szelepként szabályozza a táplálék útját, és megakadályozza, hogy a patkóbél tartalma visszakerüljön a gyomorba.

A gyomor belső felülete a nyálkahártya (mucosa). Üres gyomornál a felülete redőzött, de ahogy étel kerül bele, a redők kisimulnak. Ez a réteg különleges sejteket és mirigyeket tartalmaz, amelyek emésztőenzimeket és sósavat termelnek a táplálék lebontásához. Felmerülhet a kérdés: ha az emésztésre szolgáló szervünk sósavat termel, hogyhogy nem emészti meg önmagát?

A választ a gyomornyálkahártya természetes, savval és pepszinnel szembeni védelmét vizsgáló tudományos áttekintés is megadja. A gyomor belső felszínét borító nyákréteg és a benne található bikarbonát együtt olyan védelmi rendszert alkot, amely segít megóvni a nyálkahártya sejtjeit a savas gyomornedv károsító hatásától.(1)

A gyomor szerepe

  • a táplálék tárolása, ami nagyjából 2 vagy több óráig tart,
  • a táplálék egynemű masszává formálása,
  • az étel emésztése.

Ezután a gyomor izomzatának összehúzódásaival a félig lebontott, enzimekkel – például a fehérjebontó pepszinnel – összekevert ételt a belekbe üríti, ahol az további emésztésen megy keresztül, és felszívódik.

A gyomor leggyakoribb betegségei

Mivel a gyomorban igen összetett kémiai folyamatok zajlanak, kulcsfontosságú, hogy ezek egyensúlya ne boruljon fel, mert az számos problémát okozhat. Ilyenek többek között:

  • Diszpepszia: a diszpepszia tulajdonképpen az emésztési zavar szakmaibb neve, amelynek hátterében különféle okok húzódhatnak. Tünetei a hasi fájdalom, a puffadás, az émelygés, a teltségérzet és a hányás.
  • Gasztroparézis: gasztroparézisről akkor beszélünk, ha az étel a kelleténél tovább marad a gyomorban. Leggyakoribb oka a cukorbetegség, de a pajzsmirigyhormonok alacsony szintje is kiválthatja. Ha a táplálék megreked a gyomorban, megszilárdulhat, így még nehezebben halad tovább, és ha bomlásnak indul, bakteriális fertőzéshez is vezethet. Tünetei a hasi fájdalom, az étvágytalanság, a hányás és hányinger, valamint a nehezen kontrollálható vércukorszint. Kezelése történhet gyógyszerekkel vagy megfelelőbb étrendre való átállással, súlyosabb esetben azonban akár egy közvetlenül a belekbe vezető szonda beültetésére is szükség lehet. Ilyenkor az „evés” úgy történik, hogy az ételt a szondába juttatják, és az közvetlenül a belekbe kerül.
  • Zollinger–Ellison-szindróma (ZES): ennél a betegségnél a hasnyálmirigyben és a patkóbélben gasztrinómának nevezett daganatok jelennek meg, amelyek gasztrin nevű hormont termelnek. Ez a hormon fokozott savtermelésre serkenti a gyomrot, ami végül fekélyekhez vezet. Kezelése gyógyszerekkel történik.
  • Egyéb gyomorbántalmak: a daganatokon kívül, amelyek szerencsére nem túl gyakoriak, a legtöbb gyomorproblémát a gyomorfekély vagy a reflux okozza, amelyekről korábban már részletesebben írtunk.

A gyomor vizsgálata

A gyomrot endoszkóppal vizsgálják, hasonlóan a belekhez. Az endoszkópia során egy hajlékony csőre szerelt kamerát vezetnek le a nyelőcsövön, és ezzel vizsgálják a gyomrot. Emellett röntgen-, CT- vagy MR-vizsgálat is elérhető. Vizsgálható a savasság (pH-érték) is: ilyenkor az orron keresztül egy vékony szondát vezetnek a nyelőcsőbe, amely a savasságot méri.(2)

Ez a módszer segíthet a reflux diagnosztizálásában és a kezelés javításában. Egy másik módszer, amikor valamilyen jelzőanyagot, például báriumot juttatnak a gyomorba. Ennek követésével az orvosok többek között arról kaphatnak képet, milyen gyorsan ürül a táplálék, ami például a ZES-nél igencsak lényeges kérdés. Végül, de nem utolsósorban a biopszia is lehetőség: ilyenkor szövetmintát vesznek a gyomorból, és azt elemzik.

A betegségek kezelése

A megfelelő terápia meghatározásánál fontos kérdés a gyomorsav mennyisége. Nem csoda hát, hogy a legtöbb gyógyszer és kezelés a sav optimális szinten tartására fókuszál. Ilyenek például a hisztamingátlók: a hisztamin fokozza a savtermelést, ami fekélyekhez vezethet, a hisztamingátló készítmények tehát segíthetnek a savszint szabályozásában.

Hasonlóan a savra hatnak a gyomorsav ellen alkalmazott protonpumpagátló készítmények is. Ezek kifejezetten a gyomor savtermelő sejtjeit veszik célba. Fontos, hogy ha ilyet ír fel az orvosunk, naponta szedjük, mert csak így hatnak. Harmadik lehetőségként vannak olyan gyógyszerek, amelyek nem gátolják és nem csökkentik a savtermelést, csak a hatását mérséklik, anélkül hogy ártanának az emésztőrendszer baktériumainak.

Mit együnk a gyomrunk egészségéért?

A gyomor esetében – ahogy a betegségeinél is látszik – a savszint a legfontosabb tényező. Ahhoz tehát, hogy kialakítsuk a számunkra megfelelő étrendet, tudnunk kell, hogy a savszintünk inkább alacsony vagy magas, és ennek függvényében érdemes megválasztanunk, mit eszünk.

  • Ha magas a savszintünk:

Savcsökkentő hatású lehet a zab, a babfélék, a brokkoli, a spárga, a karfiol, a burgonya és az uborka. Érdemes kipróbálni a gyömbérteát is, mivel természetes gyulladáscsökkentő. Lehetőleg kerüljük a citrusféléket, mivel ezek savtartalma magasabb.

  • Ha alacsony a savszintünk:

A gyomor a sósav előállításához cinket is használ. Ha nem áll rendelkezésre elegendő cink, a savtermelés az egészséges szint alatt maradhat, ezért fontos gondoskodni a megfelelő cinkbevitelről. A húsok, a kagylók, a hüvelyesek, a magvak és a tojás mind kiváló cinkforrások. Emellett az erjesztett zöldségek, például a kovászos uborka és a savanyú káposzta is segíthetik a savtermelést.

Tudományos háttér:

  1. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15591243/
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8357595/